Arnold Schwarzenegger egy tőle szokatlan, idősödő drámai apakaraktert alakít az Utóhatás c. filmben

Ez a film is PR-film - játékfilmköntösbe írva - szerintem. Az amerikaiak kiválóan értenek ehhez a műfajhoz. 





Így például minden katasztrófahelyzethez van tovább és továbbfejlesztett forgatókönyvük. A rendkívüli helyzetek jogi-anyagi-kártérítési-pszichológiai orvoslásához kiválóan állnak hozzá, s ha újabb hiba lép fel, azonnal beleépítik azt a hibajavító-mechanizmusukba akár úgy is, hogy játékfilmet készítenek az adott tragédia feldolgozásról. Az Utóhatás elkészítésével is ez lehetett a cél.

A PR (Public Relations) – a bizalomépítés művészete. Se nem marketing, se nem reklám. A PR egyik audiovizuális eszköze a film. A PR-filmek célja nemritkán a nevelés, a közvélemény értékeléseinek átformálása egy játékfilm sztorijába csomagolva. Ilyen katasztrófahelyzetet szimuláló PR-filmnek tekinthető az Apollo 13 is,  és ahol a pénz a főszereplő: a Tőzsdecápák, vagy a Krízispont. De a húsz éve bemutatott A zaklatás című filmben tanulmányozhattunk egy olyan élethelyzetet, amelyben nem egy nőt zaklat a férfi főnöke, hanem egy férfit a női felettese. Ennek a furcsa nemi szerep-cserés konfliktusnak a feloldására adott a film sok-sok izgalom után egyfajta megoldóképletet. A Kezdő című filmben pedig, megoldást láthatunk pl. arra, hogy mihez kezdjen egy nyugdíjas, nagyvárosi özvegyember magával, ha nem bírja már az egyedüllétet?

A filmben Arnold Schwarzenegger egy emberi hiba miatt bekövetkezett légi katasztrófában a családját elvesztő, megtört apát alakít, aki képtelen belenyugodni a történtekbe.

A megtörtént eseményeken alapuló történetben az építőipari munkás, Roman Melnik már nagyon várja, hogy felesége és várandós lánya hazaérkezzen Kijevből. A reptéren azonban a lehető legszörnyűbb hírt kapja: egy szerencsétlen baleset miatt a gép összeütközött egy másikkal és lezuhant. A végzetes hibát elkövető légi irányító, Jake élete szintén összeomlik: házassága válságba kerül, a fenyegetések miatt új nevet kénytelen felvenni és más államba költözni. A légitársaság pénzzel próbálja kárpótolni a feldolgozhatatlan tragédiával szembesülő Romant, miközben új személyazonosság mögé igyekszik elrejteni a légi katasztrófát okozó mulasztás felelősét. Roman azonban nem tud megnyugvást találni, és a mérhetetlen gyász hamarosan egy teljesen új érzésnek adja át a helyét: a bosszúszomjtól fűtött haragnak.

Az idén 70 éves Arnold Schwarzenegger, aki kormányzói kitérője után újra aktívan filmez, ezúttal Darren Aronofsky (Rekviem egy álomért, Fekete hattyú, Noé) produceri keze alatt készült amerikai független film főszerepében tűnik fel a mozivásznon. A légi irányítót a Monsters főszerepén kívül eddig jellemzően mellékszerepekben feltűnő Scoot McNairy (Az Argo-akció, Holtodiglan) alakítja, a férfi feleségét Maggie Grace játssza, aki Liam Neeson lányaként lehet ismerős a mozinézőknek, az Elrabolva-filmekből. A forgatókönyvet az Ellenségért, Denis Villeneuve remekművéért is felelős Javier Gullón írta, a rendezői székben a Blitz című akció-thrillert jegyző Elliott Lester ült.

A felkavaró filmdráma a Bodeni légi katasztrófaként elhíresült tragédia eseményeit és nem kevésbé megrázó következményeit dolgozza fel. Az Überlingen feletti légtérben 2002. július 1-jén bekövetkezett repülőgép-szerencsétlenség során a baskír légitársaság utasszállító repülőgépe a fedélzetén 47 iskoláskorú gyermekkel, 10.000 méteres magasságban összeütközött egy teherszállító repülővel. Németország történetének legsúlyosabb légi katasztrófájában 71 fő, mindkét gép utasai és személyzete életét vesztette, a repülőgépek roncsai 350 négyzetkilométeres területen szóródtak szét. Hosszas vizsgálatok után végül a svájci Skyguide légi irányító cég elismerte felelősséget a tragédiáért, a baleset idején ugyanis csak a szokásos kettő helyett csak egy munkatárs, a dán Peter Nielsen volt szolgálatban, aki hiányos információk birtokában hibás utasítást adott az orosz gépnek. Az áldozatok hozzátartozói közül azonban nem mindenki elégedett meg a kártérítéssel vagy pereskedéssel, az orosz Vitalij Kalojev, akinek felesége és két gyermeke is a repülőn utazott, személyesen állt bosszút a családjáért - a szerencsétlen légi irányítón. (Forrás: Pannonia Entertainment)

A rendkívüli helyzetek jogi-anyagi-kártérítési-pszichológiai orvoslásából jelen történetben csak az emberiesség, egy egyszerű bocsánatkérés marad el. Minden van: végkielégítés, emlékműállítás, pszichiáteri támogatás, csak bocsánatkérés nincs. Ennek a következtében bosszú bosszút követne, de az ifjabb generációnak már nem ezek a reakciói, legalábbis ebben a történetben nem, "Én nem ilyen nevelést kaptam" hangzik el, s nem folyik több vér.

Ahogy a mondásban is van: A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve.
A másik lényeges kérdés egy ilyen helyzetben az oknyomozó újságíró felelőssége: etikus-e kiadni személyes adatokat, egy áldozat hozzátartozójának - még ha jóindulatból teszi is?



A szinkronizált előzetes:

Az "új-zélandi Úton", avagy a Vademberek hajszája

Olyan érzésünk van a film nézése közben, mintha egy folyamatosan nehezített pályájú "tinédzser realiti sót" látnánk.

Ricky Baker, az öntörvényű intézetis kölyök új nevelőszülőkhöz kerül Új-Zéland őserdejébe. A sokat próbált, kezelhetetlen fiút a szeretetteljes Bella néni fogadja be, akinek a férje, a Rickyjéhez hasonló családi hátterű, Hec bácsi. (Úgy tűnik Bella néninek a szerencsétlen sorsúak felkarolása a sorsa.) Bella néni rövidúton megtalálja a hangot tinédzser hősünkkel, s lesz hamarosan egy - a népszerű Tupac (rapsztár) nevét viselő -, saját kutyája is. De amilyen gyorsan jön a "jólét" Ricy életében, olyan gyorsan véget is ér Bella néni hirtelen halálával. Rickyt újra a rettegett gyermekvédelem felügyelete fenyegeti. 

Így a javítóintézet elől inkább a hegyekbe menekül, ahol Hec bácsi persze könnyedén rátalál. Közös menekülésüket balesetek, országos körözés, rablók, autós és helikopteres üldözés tarkítja ebben a frappáns poénokkal, gegekkel teletűzdelt kalandfilmben, melynek sorai között olvasva ott a komoly mondanivaló is. 

Abszurdfilmnek is nevezhetjük akár, a militáns attitűdű gyermekvédelmis nő karaktere és szélsőséges megnyilvánulásai okán, vagy amikor a "velejéig komisz" Ricky, a sok ordenáréság után, egyszer csak haikukban mondja el legbelsőbb érzelmeit, és ahogyan ezt az analfabéta Hec bácsi a végén eltanulja tőle, vagy ahogyan elmutogatja "activitisan" azt, hogy "Gyűrűk ura"..., az embernek csiklandósan jókedve lesz tőle.
Felnőttek viselkednek gyerekesen és Rickynek vannak felnőttes, s néha igen bölcs elszólásai.

Ez a film a felnőtté válás nehézségei mellett arra is jó illusztráció, hogy kik és hogyan segítenek át egy gyereket ezeken a nehézségeken. Mint ahogyan az életben, úgy ebben az un. "felnövéstörténetben" is, a látszólag rossz élethelyzetek, vagy emberek mutatják a kiutat és a megoldást a válságokból.

Magyar feliratos előzetes:

A forgatókönyv alapjául Barry Crump Új-Zélandban kultikus státuszú regénye, a Wild Pork and Watercress – vagy ahogy a rendező emlegeti az interjúkban, „az új-zélandi Úton” – szolgált, amit minden, identitását kereső új-zélandi tinédzser elolvas.

A film rendezője Taika Waititi a Thor: Ragnarök rendezőjeként Hollywoodba is berobbanni készülő új-zélandi függetlenfilmes.

A főbb szereplők: Hec - Sam Neill,  Ricky - Julian Dennison, Bella - Rima Te Wiata,  Andy  - Oscar Kightley, Hugh - Cohen Holloway, Psycho Sam - Rhys Darby

Ricky

Hac bácsi

A militáns attitűdű gyermekvédelmis...

A film Loyolai Szent Ignác életéről és a "Harminc kegyelem"

"Ha meghallanád Isten szavát, titokban akarnád tartani?"
Történelmi dráma Loyolai Szent Ignácnak, a jezsuita rend alapítójának visszaemlékezései alapján.

Az Ignác c. filmet nagyon vártam, mert Szent Ignác személye, felismerései, lelkigyakorlatainak újszerűsége, szemlélődő imamódja már évekkel ezelőtt megérintett, megindított.

A film nagyszerűen ábrázolja azt, ahogy a családi elvárások miatt harcossá lett ember, az első csaták után feladni kényszerül a hívatását. Azután pedig felismerve az Istenhez vezető utat, hogyan járja végig azt az aszkézistől, a depressziókon, az önmagával vívott belső harcokon át, a tanításig. Betegágyán olvassa a szentek és Jézus életét, amelyre alapozza később a maga által kidolgozott lelkigyakorlatos praxist. A fülöp-szigeteki produkcióban, Spanyolországban és a Fülöp-szigeteken forgatott, film ezen praxis inkvizíció előtti megmérettetéséig követi nyomon Ignác életét.

Harminc kegyelem

Hat éve történt, hogy egy októberi napon néhány óra leforgása alatt, három megrázkódtatás is ért. A fogorvoshoz menet a bokám kificamodott. A fogorvosom közölte, hogy jónéhány fogamtól búcsút kell vegyek. Kaptam egy telefonhívást, hogy Anikó barátnőm egy évi szenvedés után meghalt, 57 évesen.

Testi bajaim miatt remete lettem néhány hétre, s így elgondolkodhattam rajta, hogy mi, miért is történik velem.

A remeteség nem áll messze tőlem.

(Antalffy nevem Remete Szent Antalja, maga is így élt.) Mindig is szerettem volna egy kicsit belekóstolni ebbe az életformába, s a lelkem is sajgott a barátnőm halála miatt.


Szász Ilma, kedves tanítómesterem meditációs ajánlata a harminc Szent Ignác-i kegyelemről, bibliai hozzárendelésekkel és szakrális képek egész sorával, éppen ekkor talált rám.

A harminc hetes lelkigyakorlat „kegyelmei”.

1. Bizalom Isten közelségében és törődésében.
2. Ámulat teremtésemen, Isten folytonos viszonyulásában.
3. Isten visszavár
4. Isten fel akar szabadítani
5. Jézus Krisztuson keresztül hív
6. Felismerem bukott állapotomat és azt, hogy ennek ellenére - és éppen ebből - akarnak megszabadítani.
7. Bűnbánat és az irgalom értékelése.
8. Saját hajlamaim, döntéseim és a világ hatásai, amik életemet befolyásolják
9. Jézuson keresztül kegyelemben részesülhetek.
10. Bensőségesen megismerhetem Jézust, hogy szeressem és kövessem Őt.
11. Testetöltött.
12. Névadása, bemutatása a templomban.
13. Egyiptomi menekülése, majd názáreti ács-fiúsága
14. Küldetéstudata 12 évesen
15. Nyilvános fellépése, keresztsége. Első tanítványok. Engem is tanítványul hív.
16. Kísértéseinek legyőzése.
17. Felismerem saját csapdáimat.
18. Miben kell döntenem, hogy saját életem körülményei között követhessem Őt?
19-22. Jézus nyilvános működésének tapasztalati ismerete, hogy jobban szeressem és kövessem őt. (Tanítványok elhívása, Kánai menyegző, Hegyi Beszéd, Tanításai, Természeti csodái, Gyógyításai, Halott feltámasztásai /Az én törődésem betegekkel/, Megkenetése /=Elfogadja a szeretet megnyilvánulásait/,Megdicsőülése, Bevonulás Jeruzsálembe, Kufárok kiűzése, Utolsó vacsora, Lábmosás)

23-26a. Jézus szenvedésének átélése és keserűség, hogy miattam is szenvedett, mert én ilyen lettem (és ki akar szabadítani az Alvilágból).
26b-28. Mély öröm Jézus dicsőséges feltámadása, mennybemenetele és jelenléte miatt. Szőlővesszőként a szőlőtövön, az Ő tudatosságában akarok maradni!!!
29. Ismerjem fel kapott kegyelmeimet életemben és meditációimban, hogy szeretettel és szolgálattal válaszoljak rájuk.
30. Pünkösd utóhatásai. Ismerjem fel magamban a Szentlélek működését és kívánjam Őt szolgálni.

A Harminc kegyelmem

Háziúr kiadó

...avagy egy magányos nyugdíjas szülészorvos és néhány fiatalember életének sorsszerű összeillesztése egy fergeteges francia filmvígjátékban.

Figyelem az új filmek témaválasztását. Egyre többször fedezem fel, hogy vannak generációkat áthidaló témájúak, mint pl. A kedző, Az Ifjúság, vagy a Kvartett - A nagy négyes  című film, s most a Házúr kiadó, a 2017-es, 7. Frankofon Filmnapok egyik darabja is. 

Néhány éve dr. Bagdy Emőke (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta) egy előadásában éppen egy olyan francia példát hozott fel, ahol az elmagányosodott öregek otthona és a deviáns fiatalok intézete egymás mellett állt egy vidéki településen. S valaki vagy valakik hirtelen ötlettől vezérelve kitalálták, hogy összeeresztik valahogy a két intézmény lakóit. A módszer az volt, hogy az öregek képletesen örökbe fogadhattak egy-egy deviáns gyereket, ami azzal járt, hogy gondoskodniuk kellett a fiatalokról, számon kérni az iskolai feladatokat, esetleg főzni rájuk. S az eredmény meglepő fordulatot hozott mindkét korosztálynál. Az öregek depressziója elmúlt, aktívabbak lettek, a fiatalok pedig egészséges lelkülettel tanítgatták az öregeket a számítógép, az internet használatára és a fiatalos szóhasználatra. Valóságos nagyszülő-unokaviszony épült ki néhány hét leforgása alatt.

A Háziúr kiadó-t ellehetne sütni – a generációkat egymáshoz hangolása témakörében -, akár PR filmnek is. Adott hozzá az alapszituáció:

"Hubert Jacquin, az egykoron megbecsült szülészorvos a magányos nyugdíjasok ingerszegény életét éli. Nemrég köszönt el munkahelyétől és szeretett felesége is a közelmúltban hunyt el. Kedvenc pékségében is aggódva figyelik elmagányosodását, ahol végül rábeszélik, fogadjon fel egy házvezetőnőt. Csakhogy a házvezetőnő helyett egy albérletet kereső telefonszámát hívja fel. Manuela, a fiatal és extravagáns lány szinte azonnal felforgatja Hubert életét. Egy közösen átbulizott éjszaka mámoros pillanatában Hubert még abba is beleegyezik, hogy a két további üres szobáját is kiadja. Mire józanul is végig gondolhatná, már késő, a lakótárs keresés kezdetét vette. Marion, a szorongó nővér és Paul-Gérard, a válófélben lévő ügyvéd már friss lakótársként jön szembe az előszobájában reggelente…"

A Háziúr kiadó rendezője és – részben – írója a filmes családból származó Francois Desagnat, akit a hazai közönség A cucc, A 11 parancsolat és a Mint(a)apa rendezéseiről ismerhet. Aktuális történetével nem csak a fiatal közönséget célozza meg, hanem az idősebb korosztály számára is megszívlelendő tanácsokkal szolgál.

A film központi figuráját, Hubert megformáló André Dussolliér-t a hazai közönség már jól ismerheti az olyan filmekben nyújtott kiemelkedő alakításainak köszönhetően, mint a Hosszú jegyesség, a Senkinek egy szót se vagy a Szépség és a Szörnyeteg. A Hubert életét felforgató Manuéla szerepében, a többnyire francia televíziós produkcióból ismerhető Bérengére Krief mutatkozik be a hazai közönségnek, míg albérlő társát, Mariont az a Julia Piaton formálja meg, akit a Bazi nagy francia lagzikban nyújtott alakításáért kedveltek meg a filmrajongók. Harmadik társukat, PG-t Arnaud Ducret alakítja, akit leginkább a Nagytudásúak filmekből ismerhetünk.


A film március 3-án 18.30-kor kezdődő premier előtti vetítése után a közönség találkozhat az alkotókkal az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Háziúr kiadó március 16-ától látható országosan a hazai mozikban az MTVA forgalmazásában.

Antalffy Yvette

Két ember egy álomban?! - filmajánló Enyedi Ildikó Testről és Lélekről című filmjéhez

Felkavaró film - Testről és Lélekről  - egy igencsak bizarr tér-időben, egy vágóhíd hétköznapjaiban.




Szereplői vágóhídi munkások, irodisták, egy autista minőségi ellenőrnő, és a cég vezetői (HR-es, gazdasági igazgató - aki mozgásában akadályozott).

Becsengetéstől kicsöngetésig folyik a műszak és a minőségi ellenőrzés is, megadott előírások szerint, minden maga naturális módján, vérrel, inakkal, csontokkal és hússal. Egy "feketén" végzett fedeztetés mellékzöngéje kapcsán még a rendőrség és egy pszichológusnő is megjelenik a történetben.

A minőségbiztosítás jegyében gépiesen, sterilen végzett munka közben találkozunk rendszerbeli és emberi gyengeségekkel is.

Két ember egy álomban?! – ez kavarja fel a hétköznapok állóvizét, és leszünk szemtanúi szorongásoknak, hazugságoknak, azok leleplezésének, bűnök elkövetésének, árulásnak, bocsánatkérésnek, megbocsátásnak és…

Gyönyörű természeti képek szarvasokkal; szelíd tekintetű marhák a steril karámban és a kalodában; ebédközben elhangzott pletykák és vallomások; pszichológiai tesztek megkérdőjelezhetetlensége?!; jellemtelenség-jellemesség-jellemfejlődés...


A való világ naturalisztikussága és a lélek apró rezdüléseinek végletei között jutunk el a végkifejletig, amely még az utolsó percekben is hoz fordulatokat, ahogy egy jól megírt forgatókönyvben kell.

A szereplő választás és a stáb kiváló volt. A filmes világ számára szinte ismeretlen arcokat láthatunk. 

Női főszereplője a Katona József Színház színésznője, Borbély Alexandra, akinek ez az első film főszerepe. A férfi főszereplő pedig egy igazi felfedezés,  Morcsányi Géza színházi dramaturg, a Líra Kiadói Csoport igazgatója, aki húsz évig vezette a Magvető Könyvkiadót, így meghatározó alakja a magyar kortárs irodalmi életnek. A filmben olyan kitűnő színészeket láthatunk még többek között, mint Békés Itala, Jordán Tamás, Mácsai Pál, Tenki Réka, Schneider Zoltán és Nagy Ervin. A film operatőre Herbai Máté (Nyomozó, Utolsó idők, Kút). A film az Inforg-M&M Film gyártásában készült, a producerek Mécs Mónika (Konyec, Kaméleon, Pánik, Születésnap, Csak a szél, Csicska), Muhi András (az Inforg Stúdió alapítója és vezetője, több mint 25 játékfilm (Rengeteg, Bab Aziz, The World is Big..., Womb, Csak a szél) és 100-nál több kisfilm producere valamint Mesterházy Ernő (Konyec, Liliomösvény).  

Enyedi Ildikó Balázs Béla díjas, Érdemes művész filmjeivel több, mint negyven hazai és nemzetközi díjat nyert el, szerepelt Cannes-ban (Az én XX. századom, Arany Kamera a legjobb elsőfilmnek), Velencében (Bűvös Vadász, Tamás és Juli) Locarnoban (Simon mágus, a Zsűri különdíja) és más meghatározó fesztiválokon. Legutóbbi munkája az HBO-n nagy sikerrel játszott Terápia című sorozat volt, amelyet Gigor Attilával közösen rendezett. 

A film bemutatója március 2-án lesz.

u.i.: 

A filmajánlóm után pár nappal kaptam hírt: 
Az idei Berlini Filmfesztivál egyetlen versenyben lévő magyar játékfilmje, a Testről és lélekről nyerte a Berlinale fődíját, az Arany Medvét. Ilyen legutóbb 1975-ban volt, akkor Mészáros Márta Örökbefogadás című filmje nyert.

A Testről és lélekről már a Berlinale díjátadó gálája előtt kapott díjakat, az ökumenikus zsűri, és a nemzetközi filmkritikusok szövetségének, a FIPRESCI-nek a díját. 

Fanny és Alexander

Tízen’éve eljárok egy meditációs körbe, ahol a múlthéten idéztük fel azt a személyes karácsonyunkat, amelyben még minden “gömbölyű” volt…

…amikor még minden egész volt, amikor a boldogság ott lebegett a szobában, s amihez mérjük azóta is a minden évben az oly’ gyorsan megérkező és egyre zajosabb és fényesebb szeretetünnepet.

Nos egy ilyen karácsonnyal indul Ingmar Bergman Fanny és Alexander című filmje is, amit most karácsony előtt az M5-ön is leadnak. De aki nem bírja ki a késői kezdést, annak online is rendelkezésre áll ez több mint 3 órás film.

“Az idő: a század első évtizede. Hely: egy, a többitől semmiben sem különböző álmos, svéd kisváros. Fanny és Alexander 1907 karácsonya után elveszti édesapját, aki egy jómódú, szabadelvű és szabad életvitelű színészdinasztia tagja volt. Anyjuk, a gyászév letelte után férjhez megy egy lutheránus püspökhöz. A nő érzelmei elfedik mennyire rideg és embertelen a férfi világa. A gyönyörökkel teli életnek vége. Alexander élénk fantáziájában összekeveredik álom és valóság: megmérkőzik a püspökkel, de emlékétől nem szabadulhat.”Forrás: Port.hu

Két éve a Gyermekkorok című francia filmdrámát ajánlottam karácsonyra, amely hat rövidfilmből áll. Hat világhíres filmrendező: Fritz Lang, Orson Welles, Jacques Tati, Jean Renoir, Alfred Hitchcock és Ingmar Bergman gyermekségének olyan fordulópontjairól szól, amelyek egész későbbi életüket befolyásolhatták, olyan eseményekről vagy élményekről, amelyek tudatosan vagy tudat alatt meghatározóvá válhattak az életükben. Ennek a filmnek a tükrében számomra például Bergman Fanny és Alexander című filmje egyértelműen önéletrajzi ihletésűnek tűnt, melyben a tragédiák és traumák megtörténte, átélése előtt még voltak boldog, nagy családi ünnepek, amelyekre lehet vágyakozni.

"Kezdettől fogva úgy gondoltam, hogy (a Fanny és Alexanderban) az élet napos oldalát kell megjelenítenem, és ezt egy olyan helyzetben határoztam el, amikor alig bírtam elviselni az életet.” – írja Bergman

A derűs és a komor színek váltogatása, témák és motívumok nagyszabású felvonultatása, egyetlen lenyűgöző, összegző filmtörténetben.A film tehát az önéletrajzi inspiráció, melyben megjelennek a bűntudatra és a puritán, rideg szigorra épülő protestáns nevelés következtében elszenvedett sérülések gyökerei. De a művészet és a polgárság akkori viszonyának hű lenyomata is ez az alkotás.

Szinte meseszerű ez a család- és fejlődéstörténet. A karácsonyi jelenetet a mester elmondása szerint a Hoffmann-mesék, a nagymama zsidó barátjának háza-boltja képeit és a gyermeki kiszolgáltatottságot drámaian lefestő jeleneteit pedig Dickens “gyerekgyötrő”-témájú regényei ihlették.

A főszereplő Alexanderben (Ingmarban) már ott a filmes szemlélet gyökere. Ahogy kinéz a jégvirágos ablakon, ahogy a játékszínpaddal játszik, ahogy az asztal alól figyeli a világot, s ahogy a petróleummal működő diavetítővel Fannynak titkos vetítést tart a karácsonyi éjszakában.

A Fanny és Alexander Ingmar Bergman 1982-ben bemutatott filmdrámája. A film 1984-ben elnyerte a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

Egy jó történet többet ér egy trombitánál

Egyik nap a Déli pályaudvari, majd másnap a Széll Kálmán téri villamosmegállóban tangóharmonikázott egy hajléktalan férfi, a hangszerére rá volt írva nagybetűkkel, hogy ELADÓ.



A Giuseppe Tornatore – rendező /forgatókönyvíró/producer, Ennio Morricone – zeneszerző, Koltai Lajos – operatőr, gyönyörűséges alkotása, Tim Roth főszereplésével, Az óceánjáró zongorista legendája című film jutott eszembe, melynek első képsoraiban egy trombitás viszi zaciba a hangszerét... Aki - miközben folyik az alkudozás a trombita árát illetően -, még egyszer elfúj egy dallamot... Amelyről pedig a hangszerboltosnak jut eszébe egy összeragasztott lemez és felteszi a gramofonra... 

Ugyanaz a dallam szólal meg...

Az Alessandro Baricco olasz drámaíró által írt történetet a luxushajó zenekarának trombitása Max (Pruitt Taylor Vince) meséli el. Két idősíkon játszódó film. A trombitás mostani drámája és a hajón töltött éveinek meséje fonódik össze kerek egésszé.

Miután az újvilágba érkezők elhagyják a fedélzetet, a hajó egyik fűtője egy dobozba rejtett újszülöttet talál a bálterem zongorájában. Mivel az új évszázad első napja van, a gyereket elnevezi 1900-nak. Danny (Bill Nunn) elrejti a kicsit a hajó gyomrában és ő lesz a nevelőapja. Nem meri a fiút a szárazföldre kivinni, nehogy kitoloncolják az országból. Amikor a fűtő halálos balesetet szenved, mások is felfedezik a fiút, de 1900 továbbra is a hajón marad… 
1900 kilenc éves... Felmerészkedik az első osztály báltermébe, megkerülve a díszes üvegfalat, rátalál egy zongorára, s egyből harmóniákat játszik rajta. Bravúros zongorajátékának híre megy. 

A film csúcsjelenetei: A trombitás beavatása az imbolygó hajó báltermében, a kiengedett fékű zongora mellett és a zongorapárbaj, - a jazztörténet első klasszikusával -, Jelly Roll Mortonnal (Clarence Williams III), aki valóban élő legenda volt a maga idejében. 

Várná - a már felnőtt - 1900-at (Tim Roth) a siker, ha leszállna a hajóról, de nem vonzza őt a part. Egyszer egy lány tekintete igézi meg, akiről kiderül, hogy egy korábbi figyelemre méltó utasnak a leánya talán... 

Ez a korábbi utas a tenger hangjáról beszélt, ami csak a partról hallható...

Hallottam néhány érdekességet a tenger hangjáról:

Az egyik érdekesség, hogy a tengerrel nem rendelkező országok lakói sokkal depressziósabbak.
A másik pedig, hogy tengerzúgás is benne van a Föld 7,83 Hz-es Schuman rezgésében (egyébként annak a szinte "gyomorból" felhangzó OM hangnak a frekvenciája is ez).
Ha erről rezgésről az embert lekapcsolnák - pl. egy Faraday-kalitkába ültetve napokra - , akkor meghalna. (Ezek alapján a börtönök lakói, de a panellakásokban élők is jelentősen le vannak ilyetén módon árnyékolva. Az ÉLET jeleinek hullámhossza nem-igen hatol át a vasbeton rácsozatán.)

 S ha már zene: 

A normál zenei A hang frekvenciája 1982 óta 440 Hz („concert pitch"); a zenekarok erre hangolnak. Érdekesség, hogy 1895-ig ez 415 Hz (historikus A), 1938-ig 435 Hz (bécsi A), ami már 1982-ig is 440 Hz volt.A csecsemő kb. 20 kHz-ig képes hallani a hangokat, de a korral ez a felső határ csökken, akár 6-8 kHz-ig vagy az alá is.Európában a váltakozó áram frekvenciája 50 Hz (a zenei G hanghoz közeli frekvencia), Amerikában és Japánban 60 Hz.

Tornatore igazi olasz vérmérsékletű és érzékenységű művész, akinek a finom emberi rezdülésekre szeme és füle van. Koltai Lajos, operatőrként - aki ezért a filmért 1999-ben Európai Filmdíjat kapott - pedig mindezt képpé alakítva, nyűgözi le az igazi művészfilmrajongót. 

Ennio Morricone a zenéjéért pedig Golden Globe-díjat vehetett át 2000-ben. 

Szerintem a főszereplő Tim Roth, de az egész film Oscart is kaphatott volna...



A trombita végül is visszakerül Max-hez, és az ára is nála maradhat. A film utolsó mondata pedig:

Egy jó történet többet ér egy trombitánál.


Online megnézhető