Szomorú aktualitása lett ennek az írásomnak. 2025.09.16-án 90 éves korában meghalt Robert Redford, több generáció hölgyeinek sármos férfi ideálja.
kYVETítés - film'élkedés
Másik - prózaibb - aktualitását pedig egy tudományos cikk adja. Arról szól, hogy nem csak a tér háromdimenziós, hanem az idő is az lehet…
Egy alaszkai fizikus , Gunther Kletetschka új, és működőnek tűnő elméletet dolgozott ki az idő több dimenziójáról.
Szerinte az idő nem lineáris és nem egyetlen mederben folyik, hanem 3 független iránya is létezik.
Egy filmes hasonlattal is éltek a idő megfordíthatóságát illetően:
Az osztrák kutatók bebizonyították, hogy a kvantumrendszerekben meg lehet fordítani az időbeli folyamatokat, írja a Popular Mechanics című tudományos és technológiai magazin.
Miguel Navascués, az Osztrák Tudományos Akadémia kutatója szemléletes példával világította meg a különbséget: a hagyományos fizika törvényei olyan merevek, mint a moziban megnézett film, a nézők nem befolyásolhatják a vetítés menetét, míg a kvantumvilág inkább a házi filmnézéshez hasonlít, ahol távirányítóval visszatekerhetünk vagy előreugorhatunk a kedvenc jelenetekhez.
A tudósok munkája a következőképp zajlott: egy fotont küldtek keresztül egy kristályon, majd egy „kvantumkapcsoló” segítségével visszaállították az eredeti állapotát – mintha a fényrészecske soha nem is ment volna át a kristályon.
Ez azonban nem olyan időutazás, mint a filmekben: nem a múlt eseményei változnak meg, hanem egyszerűen egy kvantumrészecske visszanyeri korábbi tulajdonságait.
A felfedezés legmeglepőbb része, hogy a „visszatekerés akkor is működik, ha a tudósok nem is értik pontosan, mi történt a részecskével. Ez olyan, mintha képesek lennénk visszacsinálni valamit anélkül, hogy láttuk volna, mit rontottunk el.
A cikkekre ITT és ITT találtam rá.
….
kYVETítés - film'élkedés
Két filmklasszikus, avagy a 3D-s/nem lineáris idő tettenérésének lehetősége - A “tettenérés” filmjei - bennük nagy női sorsokkal és még további szimbólumokkal…
Idén szeptember elején jutottunk el a Balatonalmádi évi rendes nyaralásunkra.
A hőség is elmúlt…
Két barátunkat veszítettük a nyáron, Katit és Lajost. Lajos az utazásunk előtti napon fejezte be földi pályafutását. Ő és az öt éve elment öcsém is jó néhányszor társult ehhez az utószezoni elvonulásunkhoz, ahol jókat beszélgettünk az élet dolagiról, irodalomról, és filmekről is.
“JóUram”-mal mi nagy filmnezők vagyunk, főként mióta nyugdíjasok lettünk mindketten, minden este tervszerűen mozizunk otthon.
A nyaralásban is ezt tettük.
A minap egyedül maradtam a szálláshelyünkön egy éjszakára, a férjem meglátogatta a barátját, akivel hajdanán együtt végeztek a főiskolán.
Én ilyenkor kihasználom a lehetőséget, hogy újra megnézek olyan filmeket, amiket valószínű ő nem nézne már velem végig. Ilyenkor újra és újra felfedezek apró részleteket és összefüggéseket.
Így került sor egymás után – egy vacsora szünettel – a Távol Afrikától (1985) és Az angol beteg (1996) című filmekre. S lám tetten is értem bennük ezt a bizonyos többdimenziós idővel kapcsolatos érzést, amiről a napokban olvastam:
“Miguel Navascués, az Osztrák Tudományos Akadémia kutatója szemléletes példával világította meg a hagyományos- és a kvantumfizika időfogalmának különbségét: a hagyományos fizika törvényei olyan merevek, mint a moziban megnézett film, a nézők nem befolyásolhatják a vetítés menetét, míg a kvantumvilág inkább a házi filmnézéshez hasonlít, ahol távirányítóval visszatekerhetünk vagy előreugorhatunk a kedvenc jelenetekhez.”
Mindkét filmben egy-egy igazán nagy női sorsot ismerünk meg, amelyek szinte majdnem egyformák.
Ők a mindenkori, önálló gondolkodású, tanult, erős asszony szerepét játsszák az én életfilmemben is.
Vannak jelenetek is, amelyek mintha a másik filmből tűnnének át-meg át, csak más szereposztásban. Ráadásul mindkét film fő helyszíne Afrika. Háború előtt-alatt-után: az egyiknek az első-, a másiknak a második világháború adja keretét.
A főhősnők mindketten nagy történetmesélők…
Mindkét filmben hasonló férfikarakterek jelennek meg a korábbi barátból lett férj illetve a csábító szerepében. Mindkét esetben kényszer / érdekházasságok vannak a háttérben és cserbenhagyások után kerül sor a csábításra, az afrikai / sivatagi körülmények között.
A párkapcsolatokat pedig az önállóság, a szabadság elvesztése és birtoklási vágy teszi próbára.Az egyik filmben Afrikai törzsek sokfélesége, az új kultúra megjelenése az európai fehérek által, hogy fehér ember még a sivatagot is komfortossá teszi a tárgyaival, a gépjármű, a repülés megjelenése. Kétfedelű repülő pedig átrepít a másik filmbe, ahol földrajzi felfedezések, Afrika feltérképezése folyik…
Mindkét filmbe pedig belerondít a háború, s rontja el a törékeny idillt.
Idézetek a Távol Afrikától című (Sydney Pollak rendezte) filmből (Robert Redford, Mery Streep főszereplők)
“A szellemi utazónak nincs szüksége ételre, italra, alvásra, nem kell másokat vendégül látniuk.”
“Errefelé megfizetik a mesemondókat - egy töltőtollal – amivel lejegyezhetik azokat.”
“Nem vagyunk itt tulajdonosok. Átutazók vagyunk.”
“Az afrikai éjszakában messzebb látni, mint bárhol máshol.”
A majmoknak Mozartot játszva egy gramofonról:
“Soha nem hallottak emberi zajt, aztán egyszer csak Mozart.”
A bennszülöttekről:
“Azt hisszük, hogy megszelídíthetjük őket. Ha börtönbe zárjuk őket meghalnak. A pillanatban élnek. Nem fogják fel, hogy egy nap kiszabadulhatnak. Számukra az az örökkévalóság, hát meghalnak.”
“Régi térképrajzolók, ha papír széléhez értek azt írták oda: Ezentúl a sárkányok laknak.”
“Az istenek úgy büntetnek bennünket, hogy teljesítik a kívánságunkat.”
………
Az "Angol beteg" című film egyik híres idézete:
"Minden este kitéptelek a szívemből, de te reggelre újra ott voltál".
Ez az idézet a film egyik legismertebb sorozata, amely a szerelem örökkévalóságát és nehézségét hangsúlyozza.
Íme egy másik idézet is:
"Olyan valaki vagyok, akit ha egyedül hagynak más házában, akkor odamegy a könyvespolchoz, levesz egy kötetet, és magába szívja, így jut belénk a történelem."
“Milyen hosszú egy nap a sötétben.......vagy egy hét?! A tűz kialudt már, és én nagyon-nagyon várlak! Ki kéne vonszolnom magamat, de ott meg nagyon tűz a nap! ....sajnálom, hogy elpazaroltam a lámpa fényét a festményekre, és a levélírásra!
Meghalunk! Meghalunk, meghalunk.....telve szerelemmel és buja vágyakkal!
“Bőrünk érintésével elfolyunk, mint a folyók, félelmekkel, melyeket elrejtünk magunkban, mint ez a barlang! ....szeretném, ha ezek a jelek a bőrömön lennének!”
“Mi vagyunk az ország, nem a térképen szereplő, a hatalmasságok nevével fémjelzett határok számítanak....!”
“Tudom, hogy eljössz értem, és kiviszel innen a szelek palotájába.....ez minden vágyam.....sétálni veled, és a barátokkal,.......egy ilyen helyen,.....egy térkép nélküli földön!.....a tűz kialudt már, most így írok - sötétben!”
“Maga magyar, sosem ért egyet.”
Katherine Almásynak: „Annyi nyavalyás nyelven beszélsz, és még sem akarsz soha megszólalni.”
“Nem szabad a dolgoknak túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Az nagyon sok energiát, és időt vesz el az embertől!”
…
A szimbólumok és jelentésük, amik midkét filmben megjelennek:
- a hajmosás,
- az elszakadt ruha megvarrása
A hajmosás nem önmagában, hanem mint a hajjal kapcsolatos szimbólumok és rituálék részeként értelmezhető, a haj pedig a kultúrában, társadalomban az identitás, a tisztaság, a megújulás és a megújulás szimbóluma lehet. A hajviselet a kulturális értékeket, a társadalmi hovatartozást és az egyéni identitást is kifejezheti, a hajmosás pedig egy ilyen rituálé része lehet a tisztálkodás és a lelki megtisztulás szimbólumaként.
A varrás illetve a tű és a cérna az álmokban ill. a filmekben gyakran az életünk rendezésének, egyesítésének és újraépítésének szimbólumaiként jelennek meg.
Jelzés arra, hogy az életben jelenleg szükség van arra, hogy bizonyos dolgokat "megvarrjanak" vagy újból összehozzanak. Ez lehet kapcsolatok rendezése, régi sebek gyógyítása vagy akár személyes projektek befejezése, amelyeket eddig hanyagoltak.
A tű és cérna megjelenése utalhat a precizitásra és a figyelmességre is.
A tű szimbólumként a fallikus jelképet (a nemi erőt, a behatolást), a szexuális behatolást és a szüzesség elvesztésének szimbólumát (főleg a tűbe fűzés aktusában) is jelentheti, de emellett összefügghet a feszültséggel vagy a szúrással is.
Tű szimbólikus jelentései:
Fallikus szimbólum - A tű önmagában, vagy a tűbefűzés aktusában a nemi erőt, a szexuális behatolást és a behatolást jelképezheti.
Szüzesség elvesztése - A tűbefűzés aktusában a női szeméremhez hasonlítható, és a szüzesség elvesztésének szimbóluma lehet.
Feszültség - Szúrós jellege miatt a tű összefügghet a feszültséggel vagy a szúrással.
…
„Életfilmünk” forgatókönyvének tizenharmadik karaktere - Luca, az önálló gondolkodású, tanult, erős asszony.
Pereg az „életfilmünk”, melyet magunk rendezünk mióta megszülettünk. Ez a filmtekercs, avagy ma már inkább DVD éppen most, az életkorunknak megfelelő filmkockánál jár testünk „filmfelvevő-vetítőberendezésében”.
Ebben a bizonyos saját „életfilmben” játssza el a drámát földi pályafutásunk alatt az a bennünk élő tizenkét karakter, akiket eddig be tudtam azonosítani: a harcos, a szépség, a közvetítő, az anya, az apa, a szolgáló, a társ, a csábító, a szószóló, a mester, a bolond és az angyal.
Lassan tizenöt éve, hogy egy Műcsarnok-beli előadáson Bátorfi Andrea fotóművész-művészettörténésztől hallottam először Lilitről, az ő személyiségjegyei nem illettek bele a fent említett karakter-sorozatba.
Így lett a tizenharmadik karakter számomra az isteni középben, az önálló gondolkodású, tanult, erős asszony. Ő az, aki már kívülről-felülről látja a világot és benne a többi karakterrel együtt önmagát is. Ott áll középen, közvetlen összeköttetésben Istennel. Neve Fényesség, Lux, Luca.
Ezennel vége is a triszkaidekafóbiának?!
Mától december 13. az önálló gondolkodású, tanult, erős asszonyok szimbólumaként Luca, azaz a Fényesség világnapja lesz számomra.
........
A Távol Afrikától (eredeti cím: Out of Africa) egy 1985-ben bemutatott amerikai film Sydney Pollack rendezésében. A történet alapjául Karen Blixen dán írónő Volt egy farmom Afrikában (Den afrikanske Farm) című önéletrajzi könyve szolgált, amelyben az írónő életének Kenyában eltöltött időszakát meséli el. A film története csak részben követi a könyv eseményeit.
A filmben szereplő állatokat Hubert Wells, magyar szakember idomította.
Cselekmény
Az első világháború kitörése előtt a dán származású, vagyonos Karen Dinesen megállapodik svéd barátjával, a bárói címmel rendelkező, de vagyontalan Bror Blixennel, hogy érdekházasságra lépnek, ami mindkettőjük számára előnyös, hisz ezzel Karen ranghoz, Bror pedig vagyonhoz jut. Terveik közt szerepel egy kelet-afrikai tejgazdaság beindítása. Bror Kelet-Afrikába utazik, ahova hamarosan menyasszonya is követi. Az esküvői ceremóniát követően Karen megtudja, hogy Bror a családja pénzét nem a tervezett tejgazdaságba, hanem kávéültetvénybe fektette, ami, tekintve, hogy a régió viszonyai nem kedveznek a kávétermesztésnek, egy igen kockázatos vállalkozásnak bizonyul. Ráadásul a férfit nem vonzzák a farm körüli teendők, ideje jó részét vadászattal tölti, így a farm igazgatása teljesen Karenre hárul, aki munkája közben megismerkedik a helyi őslakosokkal, a bevándorolt brit telepesekkel és a kalandor Denys Finch Hattonnel. Közben az I. világháború eléri Afrikát is, a háborús teendői miatt így Bror még kevesebb alkalommal jár haza. Közben Karen fülébe jut, hogy férje megcsalja, ráadásul ennek következményeként Karen szifiliszt kap. Orvosa javaslatára hazautazik Dániába, ahol megtudja, hogy a szifilisz következtében nem lehet többé gyermeke. Gyógyulását követően visszatér Afrikába. Tovább folytatja a farm igazgatását és egy iskolát is alapít az őslakos afrikai gyerekek oktatására. Bror végleg különköltözik. Karen viszonyt kezd Denyssel, aki azonban nem nézi jó szemmel, hogy Karen mindent a tulajdonának tekint a birtokán. Közben Bror bejelenti, hogy el kíván válni feleségétől, hogy egy gazdag nőt elvehessen. A válásba Karen beleegyezik, de terve, hogy ő maga is házasságra lép Denyssel, nem valósul meg. Rá kell döbbennie, hogy Denys olyan, mint maga Afrika; nem lehet birtokolni és betörni. Denys ragaszkodik a függetlenségéhez. Egy, a farmon kitört tűz következményeként az ültetvény elpusztul. Karen eldönti, hogy visszatér Dániába, miután sikerül eladnia bútorait és minden egyéb, tulajdonában lévő luxuscikkét. Bár a birtokán lévő őslakosokat ki akarják telepíteni, Karen ezt megakadályozza. Denys megígéri Karennek, hogy kis repülőjén elviszi Mombasába, hogy onnan utazhasson tovább Európába, de a férfi nem jelenik meg a megbeszélt időre. Bror közli a hírt Karennel, hogy Denys repülőgépe lezuhant. A férfi temetését követően Karen Dániába utazik és soha többé nem tér vissza Afrikába. (wikipedia)
……
Az angol beteg (eredeti cím: The English Patient) 1996-ban bemutatott filmdráma Anthony Minghella rendezésében. A forgatókönyvet Minghella Michael Ondaatje azonos című(wd) regénye alapján írta. A film kilenc Oscar-díjat nyert. Ondaatje maga is dolgozott a filmkészítőkkel. A filmben elhangzik a Szerelem, szerelem című magyar népdal Sebestyén Márta előadásában.
Rövid összefoglaló
A film a második világháború vége felé játszódik. Hana, a francia-kanadai ápolónő egy súlyosan megégett férfit ápol egy kis romos toszkánai kolostorban. A beteg semmire sem emlékszik, még a nevére sem; életének korábbi mozzanatait visszaemlékezéseiből tudhatja meg a néző. Kiderül, hogy ő a magyar Afrika-kutató, Almásy László gróf, aki térképet készített a Szaharáról, és halálosan szerelmes volt kollégája feleségébe, akivel viszonya is volt.
Hana, az ápolónő súlyosan sebesült férfit helyez el egy toscanai romos kolostorban a második világháború vége felé. Hana azt hiszi, átok ül rajta. A háborúban elszenvedett traumatikus élmények hatására retteg attól, hogy akit megszeret, az halálra van ítélve. A beteg nem emlékszik semmire. Személyazonosságának egyetlen kulcsa egy személyes levelekkel, térképekkel és fotókkal telerakott könyv, amit nála találtak. Hana olvasni kezdi betegének a könyvet és a szinte felismerhetetlenségig összeégett férfi emlékezni kezd. Alig telik el néhány pillanat, s Gróf Almásy Lászlóként látjuk viszont. A híres magyar nyelvész és kutató tagja volt egy háború előtti expedíciónak, mely addig föltérképezetlen sivatagokat járt be. Az expedícióhoz egy nemrég házasodott angol arisztokrata pár is csatlakozik. Katherine, az ifjú feleség tudós és festő, a félelmet nem ismeri. A zárkózott Almásyra nagy hatást gyakorol az asszony. Az érzés kölcsönös, s bár mindketten megpróbálnak gátat vetni vonzalmuknak, tehetetlenek a szerelem erejével szemben. Amikor egy váratlan baleset elszakítja kettejüket az expedíció többi tagjától, szenvedélyes viszonyba kezdenek, mely katasztrofális következményekkel jár mind rájuk, mind környezetükre nézve.
Anthony Minghella rendező és csapata rendkívüli díjesőt tudhat mágáénak e filmmel: 7 Oscart (legjobb rendező, operatőr, női mellékszereplő, jelmeztervezés, hang, vágás és filmzene), valamint 5 BAFTA- és két Golden Globe-díjat. (wikipedia)
....
Az angol beteg c. film "úszók barlangjához" analógia egy mai cikk: Mit keres a Szaharában minden idők egyik legnagyobb bálnatemetője?
Az angol beteg c. filmről egy részletes elemző írást is találtam: ITT
A Vízöntő korszakban - amelyben már térdig benne járunk -, pedig előre és hátra folyik az idő egyszerre…
A Vízöntő karakter fejlődéstörténetét a Symbolon kártyákkal lehet legjobban szemléltetni…: ITT
Antalffy Yvette
„Az önemlékezésre tett ismételt erőfeszítések a tudatosság magasabb állapotaihoz és az emberiség univerzumban elfoglalt helyének teljesen új megértéséhez vezetnek. Ez a személyes belső küzdelem azért, hogy az ember tanúja legyen saját életének, az a folyamat, amelynek során létrehozza lelkét.” (Robert Earl Burton)
Korábbi Önemlékezés gyakorlataim
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése