A Giuseppe Tornatore – rendező /forgatókönyvíró/producer, Ennio Morricone – zeneszerző, Koltai Lajos – operatőr, gyönyörűséges alkotása, Tim Roth főszereplésével, Az óceánjáró zongorista legendája című film jutott eszembe, melynek első képsoraiban egy trombitás viszi zaciba a hangszerét... Aki - miközben folyik az alkudozás a trombita árát illetően -, még egyszer elfúj egy dallamot... Amelyről pedig a hangszerboltosnak jut eszébe egy összeragasztott lemez és felteszi a gramofonra...
Ugyanaz a dallam szólal meg...
Az Alessandro Baricco olasz drámaíró által írt történetet a luxushajó zenekarának trombitása Max (Pruitt Taylor Vince) meséli el. Két idősíkon játszódó film. A trombitás mostani drámája és a hajón töltött éveinek meséje fonódik össze kerek egésszé.
Miután az újvilágba érkezők elhagyják a fedélzetet, a hajó egyik fűtője egy dobozba rejtett újszülöttet talál a bálterem zongorájában. Mivel az új évszázad első napja van, a gyereket elnevezi 1900-nak. Danny (Bill Nunn) elrejti a kicsit a hajó gyomrában és ő lesz a nevelőapja. Nem meri a fiút a szárazföldre kivinni, nehogy kitoloncolják az országból. Amikor a fűtő halálos balesetet szenved, mások is felfedezik a fiút, de 1900 továbbra is a hajón marad…
1900 kilenc éves... Felmerészkedik az első osztály báltermébe, megkerülve a díszes üvegfalat, rátalál egy zongorára, s egyből harmóniákat játszik rajta. Bravúros zongorajátékának híre megy.
A film csúcsjelenetei: A trombitás beavatása az imbolygó hajó báltermében, a kiengedett fékű zongora mellett és a zongorapárbaj, - a jazztörténet első klasszikusával -, Jelly Roll Mortonnal (Clarence Williams III), aki valóban élő legenda volt a maga idejében.
Várná - a már felnőtt - 1900-at (Tim Roth) a siker, ha leszállna a hajóról, de nem vonzza őt a part. Egyszer egy lány tekintete igézi meg, akiről kiderül, hogy egy korábbi figyelemre méltó utasnak a leánya talán...
Ez a korábbi utas a tenger hangjáról beszélt, ami csak a partról hallható...
Hallottam néhány érdekességet a tenger hangjáról:
Az egyik érdekesség, hogy a tengerrel nem rendelkező országok lakói sokkal depressziósabbak.
A másik pedig, hogy tengerzúgás is benne van a Föld 7,83 Hz-es Schuman rezgésében (egyébként annak a szinte "gyomorból" felhangzó OM hangnak a frekvenciája is ez).
Ha erről rezgésről az embert lekapcsolnák - pl. egy Faraday-kalitkába ültetve napokra - , akkor meghalna. (Ezek alapján a börtönök lakói, de a panellakásokban élők is jelentősen le vannak ilyetén módon árnyékolva. Az ÉLET jeleinek hullámhossza nem-igen hatol át a vasbeton rácsozatán.)
S ha már zene:
A normál zenei A hang frekvenciája 1982 óta 440 Hz („concert pitch"); a zenekarok erre hangolnak. Érdekesség, hogy 1895-ig ez 415 Hz (historikus A), 1938-ig 435 Hz (bécsi A), ami már 1982-ig is 440 Hz volt.A csecsemő kb. 20 kHz-ig képes hallani a hangokat, de a korral ez a felső határ csökken, akár 6-8 kHz-ig vagy az alá is.Európában a váltakozó áram frekvenciája 50 Hz (a zenei G hanghoz közeli frekvencia), Amerikában és Japánban 60 Hz.
Tornatore igazi olasz vérmérsékletű és érzékenységű művész, akinek a finom emberi rezdülésekre szeme és füle van. Koltai Lajos, operatőrként - aki ezért a filmért 1999-ben Európai Filmdíjat kapott - pedig mindezt képpé alakítva, nyűgözi le az igazi művészfilmrajongót.
Ennio Morricone a zenéjéért pedig Golden Globe-díjat vehetett át 2000-ben.
Szerintem a főszereplő Tim Roth, de az egész film Oscart is kaphatott volna...
A trombita végül is visszakerül Max-hez, és az ára is nála maradhat. A film utolsó mondata pedig:
Egy jó történet többet ér egy trombitánál.
Online megnézhető
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése