Két ember egy álomban?! - filmajánló Enyedi Ildikó Testről és Lélekről című filmjéhez

Felkavaró film - Testről és Lélekről  - egy igencsak bizarr tér-időben, egy vágóhíd hétköznapjaiban.




Szereplői vágóhídi munkások, irodisták, egy autista minőségi ellenőrnő, és a cég vezetői (HR-es, gazdasági igazgató - aki mozgásában akadályozott).

Becsengetéstől kicsöngetésig folyik a műszak és a minőségi ellenőrzés is, megadott előírások szerint, minden maga naturális módján, vérrel, inakkal, csontokkal és hússal. Egy "feketén" végzett fedeztetés mellékzöngéje kapcsán még a rendőrség és egy pszichológusnő is megjelenik a történetben.

A minőségbiztosítás jegyében gépiesen, sterilen végzett munka közben találkozunk rendszerbeli és emberi gyengeségekkel is.

Két ember egy álomban?! – ez kavarja fel a hétköznapok állóvizét, és leszünk szemtanúi szorongásoknak, hazugságoknak, azok leleplezésének, bűnök elkövetésének, árulásnak, bocsánatkérésnek, megbocsátásnak és…

Gyönyörű természeti képek szarvasokkal; szelíd tekintetű marhák a steril karámban és a kalodában; ebédközben elhangzott pletykák és vallomások; pszichológiai tesztek megkérdőjelezhetetlensége?!; jellemtelenség-jellemesség-jellemfejlődés...


A való világ naturalisztikussága és a lélek apró rezdüléseinek végletei között jutunk el a végkifejletig, amely még az utolsó percekben is hoz fordulatokat, ahogy egy jól megírt forgatókönyvben kell.

A szereplő választás és a stáb kiváló volt. A filmes világ számára szinte ismeretlen arcokat láthatunk. 

Női főszereplője a Katona József Színház színésznője, Borbély Alexandra, akinek ez az első film főszerepe. A férfi főszereplő pedig egy igazi felfedezés,  Morcsányi Géza színházi dramaturg, a Líra Kiadói Csoport igazgatója, aki húsz évig vezette a Magvető Könyvkiadót, így meghatározó alakja a magyar kortárs irodalmi életnek. A filmben olyan kitűnő színészeket láthatunk még többek között, mint Békés Itala, Jordán Tamás, Mácsai Pál, Tenki Réka, Schneider Zoltán és Nagy Ervin. A film operatőre Herbai Máté (Nyomozó, Utolsó idők, Kút). A film az Inforg-M&M Film gyártásában készült, a producerek Mécs Mónika (Konyec, Kaméleon, Pánik, Születésnap, Csak a szél, Csicska), Muhi András (az Inforg Stúdió alapítója és vezetője, több mint 25 játékfilm (Rengeteg, Bab Aziz, The World is Big..., Womb, Csak a szél) és 100-nál több kisfilm producere valamint Mesterházy Ernő (Konyec, Liliomösvény).  

Enyedi Ildikó Balázs Béla díjas, Érdemes művész filmjeivel több, mint negyven hazai és nemzetközi díjat nyert el, szerepelt Cannes-ban (Az én XX. századom, Arany Kamera a legjobb elsőfilmnek), Velencében (Bűvös Vadász, Tamás és Juli) Locarnoban (Simon mágus, a Zsűri különdíja) és más meghatározó fesztiválokon. Legutóbbi munkája az HBO-n nagy sikerrel játszott Terápia című sorozat volt, amelyet Gigor Attilával közösen rendezett. 

A film bemutatója március 2-án lesz.

u.i.: 

A filmajánlóm után pár nappal kaptam hírt: 
Az idei Berlini Filmfesztivál egyetlen versenyben lévő magyar játékfilmje, a Testről és lélekről nyerte a Berlinale fődíját, az Arany Medvét. Ilyen legutóbb 1975-ban volt, akkor Mészáros Márta Örökbefogadás című filmje nyert.

A Testről és lélekről már a Berlinale díjátadó gálája előtt kapott díjakat, az ökumenikus zsűri, és a nemzetközi filmkritikusok szövetségének, a FIPRESCI-nek a díját. 

Fanny és Alexander

Tízen’éve eljárok egy meditációs körbe, ahol a múlthéten idéztük fel azt a személyes karácsonyunkat, amelyben még minden “gömbölyű” volt…

…amikor még minden egész volt, amikor a boldogság ott lebegett a szobában, s amihez mérjük azóta is a minden évben az oly’ gyorsan megérkező és egyre zajosabb és fényesebb szeretetünnepet.

Nos egy ilyen karácsonnyal indul Ingmar Bergman Fanny és Alexander című filmje is, amit most karácsony előtt az M5-ön is leadnak. De aki nem bírja ki a késői kezdést, annak online is rendelkezésre áll ez több mint 3 órás film.

“Az idő: a század első évtizede. Hely: egy, a többitől semmiben sem különböző álmos, svéd kisváros. Fanny és Alexander 1907 karácsonya után elveszti édesapját, aki egy jómódú, szabadelvű és szabad életvitelű színészdinasztia tagja volt. Anyjuk, a gyászév letelte után férjhez megy egy lutheránus püspökhöz. A nő érzelmei elfedik mennyire rideg és embertelen a férfi világa. A gyönyörökkel teli életnek vége. Alexander élénk fantáziájában összekeveredik álom és valóság: megmérkőzik a püspökkel, de emlékétől nem szabadulhat.”Forrás: Port.hu

Két éve a Gyermekkorok című francia filmdrámát ajánlottam karácsonyra, amely hat rövidfilmből áll. Hat világhíres filmrendező: Fritz Lang, Orson Welles, Jacques Tati, Jean Renoir, Alfred Hitchcock és Ingmar Bergman gyermekségének olyan fordulópontjairól szól, amelyek egész későbbi életüket befolyásolhatták, olyan eseményekről vagy élményekről, amelyek tudatosan vagy tudat alatt meghatározóvá válhattak az életükben. Ennek a filmnek a tükrében számomra például Bergman Fanny és Alexander című filmje egyértelműen önéletrajzi ihletésűnek tűnt, melyben a tragédiák és traumák megtörténte, átélése előtt még voltak boldog, nagy családi ünnepek, amelyekre lehet vágyakozni.

"Kezdettől fogva úgy gondoltam, hogy (a Fanny és Alexanderban) az élet napos oldalát kell megjelenítenem, és ezt egy olyan helyzetben határoztam el, amikor alig bírtam elviselni az életet.” – írja Bergman

A derűs és a komor színek váltogatása, témák és motívumok nagyszabású felvonultatása, egyetlen lenyűgöző, összegző filmtörténetben.A film tehát az önéletrajzi inspiráció, melyben megjelennek a bűntudatra és a puritán, rideg szigorra épülő protestáns nevelés következtében elszenvedett sérülések gyökerei. De a művészet és a polgárság akkori viszonyának hű lenyomata is ez az alkotás.

Szinte meseszerű ez a család- és fejlődéstörténet. A karácsonyi jelenetet a mester elmondása szerint a Hoffmann-mesék, a nagymama zsidó barátjának háza-boltja képeit és a gyermeki kiszolgáltatottságot drámaian lefestő jeleneteit pedig Dickens “gyerekgyötrő”-témájú regényei ihlették.

A főszereplő Alexanderben (Ingmarban) már ott a filmes szemlélet gyökere. Ahogy kinéz a jégvirágos ablakon, ahogy a játékszínpaddal játszik, ahogy az asztal alól figyeli a világot, s ahogy a petróleummal működő diavetítővel Fannynak titkos vetítést tart a karácsonyi éjszakában.

A Fanny és Alexander Ingmar Bergman 1982-ben bemutatott filmdrámája. A film 1984-ben elnyerte a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

Egy jó történet többet ér egy trombitánál

Egyik nap a Déli pályaudvari, majd másnap a Széll Kálmán téri villamosmegállóban tangóharmonikázott egy hajléktalan férfi, a hangszerére rá volt írva nagybetűkkel, hogy ELADÓ.



A Giuseppe Tornatore – rendező /forgatókönyvíró/producer, Ennio Morricone – zeneszerző, Koltai Lajos – operatőr, gyönyörűséges alkotása, Tim Roth főszereplésével, Az óceánjáró zongorista legendája című film jutott eszembe, melynek első képsoraiban egy trombitás viszi zaciba a hangszerét... Aki - miközben folyik az alkudozás a trombita árát illetően -, még egyszer elfúj egy dallamot... Amelyről pedig a hangszerboltosnak jut eszébe egy összeragasztott lemez és felteszi a gramofonra... 

Ugyanaz a dallam szólal meg...

Az Alessandro Baricco olasz drámaíró által írt történetet a luxushajó zenekarának trombitása Max (Pruitt Taylor Vince) meséli el. Két idősíkon játszódó film. A trombitás mostani drámája és a hajón töltött éveinek meséje fonódik össze kerek egésszé.

Miután az újvilágba érkezők elhagyják a fedélzetet, a hajó egyik fűtője egy dobozba rejtett újszülöttet talál a bálterem zongorájában. Mivel az új évszázad első napja van, a gyereket elnevezi 1900-nak. Danny (Bill Nunn) elrejti a kicsit a hajó gyomrában és ő lesz a nevelőapja. Nem meri a fiút a szárazföldre kivinni, nehogy kitoloncolják az országból. Amikor a fűtő halálos balesetet szenved, mások is felfedezik a fiút, de 1900 továbbra is a hajón marad… 
1900 kilenc éves... Felmerészkedik az első osztály báltermébe, megkerülve a díszes üvegfalat, rátalál egy zongorára, s egyből harmóniákat játszik rajta. Bravúros zongorajátékának híre megy. 

A film csúcsjelenetei: A trombitás beavatása az imbolygó hajó báltermében, a kiengedett fékű zongora mellett és a zongorapárbaj, - a jazztörténet első klasszikusával -, Jelly Roll Mortonnal (Clarence Williams III), aki valóban élő legenda volt a maga idejében. 

Várná - a már felnőtt - 1900-at (Tim Roth) a siker, ha leszállna a hajóról, de nem vonzza őt a part. Egyszer egy lány tekintete igézi meg, akiről kiderül, hogy egy korábbi figyelemre méltó utasnak a leánya talán... 

Ez a korábbi utas a tenger hangjáról beszélt, ami csak a partról hallható...

Hallottam néhány érdekességet a tenger hangjáról:

Az egyik érdekesség, hogy a tengerrel nem rendelkező országok lakói sokkal depressziósabbak.
A másik pedig, hogy tengerzúgás is benne van a Föld 7,83 Hz-es Schuman rezgésében (egyébként annak a szinte "gyomorból" felhangzó OM hangnak a frekvenciája is ez).
Ha erről rezgésről az embert lekapcsolnák - pl. egy Faraday-kalitkába ültetve napokra - , akkor meghalna. (Ezek alapján a börtönök lakói, de a panellakásokban élők is jelentősen le vannak ilyetén módon árnyékolva. Az ÉLET jeleinek hullámhossza nem-igen hatol át a vasbeton rácsozatán.)

 S ha már zene: 

A normál zenei A hang frekvenciája 1982 óta 440 Hz („concert pitch"); a zenekarok erre hangolnak. Érdekesség, hogy 1895-ig ez 415 Hz (historikus A), 1938-ig 435 Hz (bécsi A), ami már 1982-ig is 440 Hz volt.A csecsemő kb. 20 kHz-ig képes hallani a hangokat, de a korral ez a felső határ csökken, akár 6-8 kHz-ig vagy az alá is.Európában a váltakozó áram frekvenciája 50 Hz (a zenei G hanghoz közeli frekvencia), Amerikában és Japánban 60 Hz.

Tornatore igazi olasz vérmérsékletű és érzékenységű művész, akinek a finom emberi rezdülésekre szeme és füle van. Koltai Lajos, operatőrként - aki ezért a filmért 1999-ben Európai Filmdíjat kapott - pedig mindezt képpé alakítva, nyűgözi le az igazi művészfilmrajongót. 

Ennio Morricone a zenéjéért pedig Golden Globe-díjat vehetett át 2000-ben. 

Szerintem a főszereplő Tim Roth, de az egész film Oscart is kaphatott volna...



A trombita végül is visszakerül Max-hez, és az ára is nála maradhat. A film utolsó mondata pedig:

Egy jó történet többet ér egy trombitánál.


Online megnézhető

Még egy kis filmelmélkedés '56-ról és a gyerekszínészekről - Amerikai rapszódia

A nyár folyamán az '56-os események 60. évfordulója okán vetítette a köztévé ezt az én generációm számára igencsak felkavaró filmet. 




Még akkor felvettük a médiaboxra és a minap - nem lévén nézhető film a TV-ben - újra megnéztük. Most még talán nagyobb hatással volt ránk.

Amerikai rapszódia - magyarul beszélő, amerikai-magyar filmdráma (2001)Egy fiatal pár (Nastassja Kinski és Tony Goldwyn) megelégelve a Rákosi-rendszer embertelenségét, kockázatos vállalkozásra szánja el magát. Embercsempészt bérel, hogy juttassa át őket a szigorúan őrzött nyugati határon. A négytagú családból azonban csak hárman jutnak el az ígéret földjére. Alig néhányhónapos kislányukat nem merik magukkal vinni a kockázatos útra. A kicsi utánuk hozatala sajnos nem sikerül. A kislány egy csecsemőotthonban ragad, falusi nevelőszülőkhöz kerül, míg nővére és szülei Amerikában próbálnak új életet kezdeni, és megpróbálni a lehetetlent: kihozni a kis Zsuzsit a vasfüggöny mögül. (port.hu)

Ez az igaz történetet feldolgozó filmalkotás egy általam személyesen is megélt történelmi időszak drámájáról szól. Hasonló dilemmákkal küzdöttek a szüleim is az időtájt, amelyről írtam már korábban KIVÁNDORLÁS, KITÁNTORGÁS, DISSZIDÁLÁS – ÉS A HAZASZERETET címmel a Talitán.

"A nagymama még megélte az én születésemet  ’56 elején. Jött október 23-a, utána pedig november 4-e, és szüleim a disszidálás (akkor így hívták a kivándorlást) gondolatával feküdtek és keltek. Alig féléves voltam, amikor a földszinten lakó néni fogadott be bennünket a fürdőszobájába. Az Alkotás utcai lövöldözések miatt a szüleim nem mertek az 5. emeleten maradni. Végülis énmiattam nem mertek nekiindulni a novemberi határátlépésnek. (Jó néhány rokon ment el akkor, az ifjúság színe-java a szüleim korosztályából.)"

Most újranézve a filmet a gyerekszereplők hiteles játéka ragadott meg leginkább. A főszereplő kislányt, Zsuzsit 3 éves korában meg személyesítő Keresztúri Bori és a 15 éveset alakító - az akkor 17 éves - Scarlett Johansson (a Suttogóban még 3 évvel fiatalabb volt) alakítása nyűgözött le bennünket.

Honnan a tudás egy ilyen kicsi lány arcjátékában, gesztusaiban, érzéseinek kifejezésében? Hogy tudnak azonosulni egy általuk soha nem látott szereplő karakterével? Hogy akadnak rá ilyen szereplőkre a rendezők, producerek? A wikipédián találtam egy listát magyar gyerekszínészek neveivel és honlap-elérhetőségeikkel, Keresztúri Bori nem volt köztük, de még a filmismertető mellett, a port.hu-n sem találtam rá a nevére, csak filmvégi stáblistában. 

Az Amerikai rapszódiában szerepel egy már felnőtt színészként is hatalmas tragika, Czinkóczi Zsuzsa. Ő volt az, aki 8-9 évesen alakította Árvácskát 1976-ban, a Móricz Zsigmond novellát feldolgozó Ranódy László/Sára Sándor fémjelezte filmben.

Az Amerikai rapszódia film online megnézhető

Jacques-Yves Cousteau – A mélység kalandora - filmajánló

A 60-as évek (az én gyerekkorom) egyik meghatározó Jacques-Yves Cousteau természetfilmje volt "A sötétség birodalma", amit - ha jól emlékszem - a moziban és aztán a TV-ben levetítettek.


Akkor még nem voltak természetfilmcsatornák Magyarországon, s főként a tengerfenék élővilágát bemutató filmek. Hiszen a mélytengeri búvárruhák roppant nehézkesek voltak és még vízhatlan kamera sem létezett.

Nem is gondolnánk, de a világ a mostani búvárfelszereléseket és a tengeralatti filmezést is Cousteau kapitány úttörő ötleteinek köszönheti. Ma már a vízhatlan mobilunkkal is fotózhatunk halakat a saját élőhelyükön. Ilyenkor ritkán jut eszünkbe, hogy a hatvanas években mindezek ősét Jacques-Yves Cousteau fejlesztette ki családjával és munkatársaival.


A mostani életrajzi játékfilm bemutatja, milyen ember is volt Jacques-Yves Cousteau. Szenvedélyes, magával ragadó stílusú, jól kommunikáló, megnyerő külsejű, aki azért nem volt mentes a hibáktól sem. Miközben szárnyalt a céljai kivitelezését illetően, gyakran bántotta meg a családtagjait és munkatársait. Nyomasztó terheket rótt a gyerekeire és a feleségére, aminek az egyik következménye később az egyik fia elvesztése lett. Az évek során viszont a korábban oly törtető kapitány is pálforduláson ment keresztül. A mindenáron pénzt hozó megbízásoktól eljutott a környezettudatosság hirdetéséig.


Teljes cikk

Hármunk filmajánlója 1956 témájában a Talitán

Három film, amely szépen, nagy  hatással idézi fel az 1950-es évek világát, 1956 forradalmi, majd a megtorlás dermedt hangulatát, a szabadság megszerzésének mámorát és elvesztésének fájdalmát.


Szerelem

 Volt egyszer egy budai srác – Mansfeld

Kibontakozás a halál árnyékában: Nagy Imre



RABOK, SRÁCOK, KOMMUNISTÁK – FILMEK AZ ’50-ES ÉVEKRŐL

Az én '56-os filmem - a Szerelem

Felkérést kaptam ma, hogy írjak egy 2000 karakternyi ajánlást  az én kedvenc '56-os témájú filmemről. A Makk Károly-Déry Tibor-Bacsó Péter-Tóth János nevével fémjelzett, költői szépségű Szerelem című alkotás jutott eszembe elsőnek. 

Mégpedig az a jelenet, amint a börtönből szabaduló férjtől megkérdezi a taxisofőr, hogy melyik hídon szeretne Pestről Budára átmenni. 
Ez a jelenet jut eszünkbe a férjemmel valahányszor autóval jövünk át Pestről, ő is megkérdezi tőlem ilyenkor: Melyik hídon parancsol átmenni asszonyom?

A film  a szerelemről, a halálról, a túlélésről szól az 50-es években, Magyarországon, Budapesten, szinte csak egy helyszínen, gyakorlatilag egy budai polgári lakásban. 

Luca (Törőcsik Mari), a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost (Darvas Iván). A régi barátok félnek, elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. Luca feladatai között szerepel az is, hogy ellássa anyósát és elhitesse vele, hogy fia filmet forgat Amerikában. A két nő különös kapcsolatának alapja, hogy ugyanazon férfi áll életük középpontjában. A Mama (Darvas Lili) már nem tudja megvárni fia hazatértét. Egy nap váratlanul kiszabadul János, s a házaspár újra kezdi az életet. (port.hu)

Az idén májusban - negyvenöt évvel a cannes-i nemzetközi premier után - újra bemutatták ezt az alkotást a 69. cannes-i fesztiválon a nagy klasszikusok felújított változatát bemutató Cannes Classics elnevezésű program részeként. 
A mostani fesztiválon Makk Károly elmesélte, hogy a Déry Tibor két novellája alapján készült forgatókönyvet politikai okokból hat évig a hatalom nem engedte megvalósítani. 1969-ben viszont a ZDF nyugat-német köztelevízió az írótól megvette a forgatókönyvet, s a rendezésre Makk Károlyt kérte fel. 

Valószínű, hogy a magyar politikai vezetés el akarta kerülni azt a “világbotrányt”, hogy egy Magyarországon betiltott forgatókönyvből német film készüljön, ezért engedélyezte a film elkészültét.

1971-ben a Szerelem végül a zsűri díja mellett megkapta a Nemzetközi Katolikus Film- és Audovizuális Szervezet által adományozott OCIC-díjat is, valamint a két főszereplő, Törőcsik Mari és Darvas Iván külön dicsértben részesült.

Törőcsik Mari, Makk Károly, Darvas Lili Cannes-ban 1971-ben,
Darvas Ivánt az akkori hatalom nem engedte ki a fesztiválra

A teljes körűen restaurált Szerelem Cannes-ban volt látható először.

A még nem restaurált film itt megnézhető.