MarIMozI-LIvaFIlm-kYVETítés

MarIMozI-LIvaFIlm-kYVETítés

2015. június 27., szombat

A madár hangjának üzenete


„A szerelem felhasítja ezt a szűk világot, és mögötte meglátjuk az egység fényét. Rácsok széttörnek, gondok lehullanak. Ebben a fénylő világban nincs semmi szomorú.”





Már megint a „Nagy Egész Felől Nézve” témájára találtam rá a Sajgó Szabolcs SJ által vezetett Párbeszád Háza-beli júniusi, „Madárszabadító, felhő, szél" (rendezte: Szaladják “Taikyo” István) filmmeditáción. A bevezetőben Szabolcs atya Assisi Szent Ferenctől talált analógiákat, s Naphimnuszból olvasott fel  Nap urunk-bátyánkról, Hold nénénkről, Szél öcsénkről, Víz húgunkról, Tűz bátyánkról, Föld anya-nénénkről. 



„Szaladják “Taikyo” István: filmrendező, játékfilmoperatőr. Fotóművésznek készült, 1993-ban végzett a Színház – és Filmművészeti Főiskolán, játékfilmoperatőr szakon. Rendezései többek közt az Aranymadár című rövidfilm, majd néhány évvel később a Madárszabadító, felhő, szél című nagyjátékfilmje. Első mesterének Hamvas Bélát tartja. Hamvas tanításai nyomán kezdte el keresni a saját útját, szellemi ismereteit a szent iratok, valamint a tradicionalisták René Gueneon, Julius Evola, Ananda Coomaraswami, tágították. 1990-ben fordult Buddha tanításai felé, 1993-ban vett menedéket Bodhgayában. 1997-ben a művészeteken keresztül találkozott a zennel, Marika Marghescu csoportjában. 1998-tól Shodo Harada Roshi tanítványa. 2000-ben kolostori elvonuláson vesz részt a Sogenji kolostorban Japánban Harada Roshi vezetésével, 2001-ben fogadalmat tesz, a Roshi hivatalosan is tanítványává fogadja és a “Taikyo” nevet adományozza neki. Jelenleg a magyarországi Onedrop közösség vezetője.”

1. Álom Húsvétkor
Máris beazonosíthatjuk, hogy ez egy „álomfilm” lesz, amelyben minden és mindenki Egy*, és mi ennek az egynek a részeiként azonosulhatunk a szereplőkkel, a helyszínekkel, hangulatokkal, tragédiákkal és örömökkel, álomban minden akadály leküzdhető…, még a folyón való átkelés is egyszer csak megtörténik. (*van egyfajta álomelemzés, amit mi magunk is gyakorolhatunk, hogy az álomban minden és mindenki mi vagyunk, a tárgyak, az emberek, az állatok, a növények, de még a gondolatok is)



Végtelen búzamezők és  -dombok látványával indul a film, felröppenő fehér galambbal, a táj áll és a kamera mozog (ebből is érződik, hogy a rendező maga egyedi látásmódú operatőr is egyben). Ebben a tájban kezdetben egy próféta arcú atya, és nem soká egy  fiú tűnik fel, aki egy kalitkába zárt madarat tanít a „szeretlek” szó kimondására. Belső monológjukat hallhatjuk, s nem is igen tudjuk megmondani, hogy melyikőjük beszél, Egy (egyforma) a hangjuk, hiszen az Atya és a Fiú, s a szentlélek Fehér galambja is Egy…(Szentháromság)
Az Atya és a Fiú találkoznak és együtt mennek egy darabon, beszélgetnek…
Az Atya meghallja a fogságba esett madarak hangját és rendre kiszabadítja őket. Ő tehát a Madárszabadító. A fiú pedig a rabmadarat tanítgatja tovább a „szeretlek”-re.

A búzamagról-búzaszemről még a Mandala-Mesélő időszakomban találtam egy gyönyörű leírást Mag és Szem címmel. Saját haiku-kalligráfiám a Szent Ignác-i Harminc Kegyelem részeként pedig ez lett:



A Húsvét kegyelmei a Talitán is megjelent.

„Aki kiszabadítja a madarakat, azt erősen megverik” – mondja a Fiú. Baljós előjelű mondat, melynek később jelentősége lesz.

-          A Hétköznapi mennyország című film kezdő és záró képsorával analóg ez az egész helyzet, ahol az apátlan hegedűs fiút hagyják helyben a társai a búzamezőben. 
-          De ez a gondolat, a jézusi megváltásra is utalhat, melynek a kereszthalálra való ítélés lett az eredménye, mely kereszt egyben a megváltás is. Saját tapasztalataim is vannak, végig jártam a Keresztutat a magam módján.

„Találkozunk, és valaki meghal” – mondja az Atya. S, hogy …nem kell sehová sem elmenni, mert
„Már ott is vagy”… Kamera most is mozog. „Akkor énekeltek, amikor akartok?” „Szakadozott életek a felhők.” „Űr…, ha a madár átrepül rajta, madármentes lesz.”  - bölcsességek hangzanak el.

2.Virágok, csillagok
A kamera a virágos réten vonul végig. Egy részletgazdag Dürer kép jut eszembe:


„Belenézel a kútba, mi az az aranyszál, amit megszakítasz? A Nap sugara…”

Isten a mi szemünkön keresztül tekint önmagára, hm...

Majd a saját könnyező pálmánk története is egybecseng ezzel a gondolattal, melyben a növényi üzenetekről elmélkedem. Könnyező pálma, Könnyező Szűz, lám megint egy analógia…

„Minden madár egy üzenettel érkezik a földre, egy üzenetet kell átadnia, egy titkot.”

Nekem is vannak madaraim itt az ablakom alatt. Itt pózolnak egy darabig, benéznek az ablakon. Nézik, min dolgozom. Ők is üzeneteket hoznak. Az élők és a már elmentek üzenetét?!  Húsvétkor egy rigó és egy varjú, járt itt… Tudom ők a szüleim, voltak. Megnézték, hogy minden úgy megy, ahogy mennie kell. (Sonka-tojás-torma-mustárt-s, hogy az ittmaradottak össze lettek-e terelve az ünnepre). De álmomban a szüleim voltak már denevérek is, akik az aranymálinkómat fogságban tartották. Szegény majdnem belehalt… Erről egy éve írtam is - Az aranymálinkóm meséje címmel -, amikor alig bírtam kilábalni a betegségből.  

„Akik elfogják a madarakat, megölik az üzenetet, amivel idejöttek.”
„Ugyanaz a madár, mindig ugyanazt az üzenetet énekli,… Néha kicsit változtat rajta, de mégis mindig azt énekli.., nem tud mást. Beszélnek, beszélnek, de az emberek nem értik. De nehogy azt hidd, hogy más nem beszél! Minden szól hozzánk,mond nekünk valamit, vagy azt hiszed nem beszél a fű, amikor fejedet ráhajtod? A madarak csak a saját hangjukon tudnak énekelni. Azt kell énekelniük, amit rábíztak. Ha megfogják őket, meghal az üzenet is.”
"Ha megfognak egy madarat elszakítják azt a fonalat, azt az aranyfonalat…, csomót kötnek rá és az gazdátlanul sodródik a szélben, és az üzenet nem jut el, meghal az üzenet."

3. Rácsok
Szonja-Szófia (bölcsesség) a lány neve, akinek a Fiú a "szeretlek"-re betanított madarat szánja, miközben a Könnyező Szűzhöz igyekszik segítségért; hogyan kelhetne át a folyón úgy, hogy a révész első éjszaka jogát elkerülhesse. 
Szófia és a Könnyező Szűz is Egy (ahogy az Atya és Fiú is) Szófia és Mária analógiája


"A szerelem felhasítja ezt a szűk világot, és mögötte meglátjuk az egység fényét. Rácsok széttörnek, gondok lehullanak. Ebben a fénylő világban nincs semmi szomorú."


4. Himnusz, fekete kutya
Az Atya és a Fiú dombtetőn levő fához igyekszik. Az Életfája szimbóluma is lehet. Közelről látszik, hogy a fele halott. (Csontváry Magányos cédrusához hasonlít.)Megpihennek mellette és fa gyümölcsével eteti a fogolymadarát a Fiú. Az Atyát is felébreszti álmából, hogy egyen belőle, de ő nem kér és szótlanul visszaalszik. Majd a Fiú felmászik a fára és így egy magasabb nézőpontból látja már a világot.

Meg is pillant egy fekete ruhás férfit, aki zarándokol, úgy tűnik egy ideig egy irányba mennek. 
De a végét egyedül járod...- mondja neki az Atya.
Gyönyörű ortodox dallamok hangzanak fel, ez a himnusz.

Majd az útelágazódásnál az Atya, a nevén szólítja a zarándokot és barátjával való békülésre biztatja. 
Jézusnak is van egy ilyen példameséje:

"Ha tehát áldozatodat a templomba az oltárhoz viszed és hirtelen eszedbe jut valaki, akinek panasza lehet ellened, hagyd ott az áldozatod az oltárnál. Menj és békülj ki azzal az emberrel. Aztán gyere és ajánld fel áldozatodat." Máté 5,23-24

A zarándok megdöbben, hogy az Atya mindent tud (a verebektől), még azt is, hogy az álmában a nagy fekete kutya ő volt... Bátyuska pedig rádöbben, hogy nagy urak a szokások, ami miatt a barátsága abbamaradt...

Apropó verebek: "Nektek, barátaimnak mondom: Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de semmi többet nem tehetnek. Megmondom én nektek, kitől féljetek: Féljetek attól, akinek, miután megölt, hatalma van a kárhozatra vetni. Igen, mondom nektek: tőle féljetek. Öt verebet ugye két fillérért adnak? Isten mégsem feledkezik meg egyről sem közülük. Nektek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek tehát: sokkal értékesebbek vagytok ti akárhány verébnél." Lukács 12,4-7

A Fiú egy darabon elkíséri és rákérdez a kutyás álomra..., majd újra visszatér az Atyához... Ahogy az Atya is mondja, a rövidebb utat választva. 

A választás mindenkinél önmagánál van...


5. Felhő, Szél
"- Azt tudod-e már, hogy mit üzen ez a te madarad? - kérdi az Atya a Fiútól.
- Azt kell neki üzennie, hogy szeretem...

- Olykor minden mozog, de belül pedig minden mozdulatlan...
- Mi a neved Atyec?
- Felhő és szél"

Tehát magasabbról látja világot mint a Fiú, szabadon mozogva és mozgatva mindent és mindenkit...

A magam fotója tegnapról: Isten szeme...

Az Atya és a Fiú is alszik, álmodik tovább... 
Hogy mennek tovább és felhők is felettük...

Újabb madarak szabadulnak ki, újabb kalitkákból...

- Hol van az otthonod apám? 
- Hát hol lenne? Ahol a tied. 
- A nappal és az éjszaka, a kicsi és a nagy...
- Itt minden átbucskázik a fején és lesz belőle madár
- Nézd csak a madár átbucskázik a fején és lesz belőle mondjuk fű, vagy másik madár. Eldobják ezt,  és felveszik azt a ruhát. Tudod te ezt magadtól... csak lehet, hogy elfelejtetted.
Honnan való vagy? A madarak tudják, hogy nem innen valók vagyunk, ezért repülnek az ég felé... A növények is tudják, ezért kapaszkodnak az ég felé...

Halott madár nem énekel...

6. Szikrák, csoda
Újabb zarándok a tűznél, arról érdeklődik, hogy visz-e a Fiú ajándékot a Könnyező Szűznek. "Áldozatképpen, mert áldozatot kell hozni. Az áldozattal megváltozik a jövő... Nem múlik el semmi nyomtalanul, sem bűn, sem áldozat...

Atya bűnére is rákérdez a vándor: 
S válasz nem marad el:
- Megmenthettem volna valakit, elmondhattam volna az igazságot, de gyáva voltam és nem tettem..
- Ha egy tettet elkövetsz, már nem lesz olyan a jövő, mint annak előtte lehetett volna. Elvész örökre és születik valami más..., vagy szenvedés, vagy boldogság.
- Nagy titok az idő... 

Ha egy szemünk lenne mint Istennek..., aki nem ismeri sem a teret, sem az időt, számunkra is megszűnne mindkettő, az égő jelenben: egyszerre látnánk, ami elmúlt és azt ami következik, a jövőt...

A tűz múltja, jelene és jövője, a ki nem vágott fától a lángokba repülő pillangó hamujáig. 
A kamera mozog, a dolgok pedig állnak.
A szereplők álmodnak tovább. Egy Rubljov ikon Atya képét világítja meg a tűz és egy fehér galamb repül át a képtéren. Majd a Fiú álmában eljön a reggel  és a fehér galamb a búzamező felett is megjelenik. Zúgnak a harangok. Majd felébred és az éjszakában szabadon engedi madarát. Szófia miatt Máriának ajánlja áldozatát.




7. Szél, galambok
A Könnyező Szűz szabadította ki a madarat, s a kalitka feleslegessé vált.
Útelágazódás fűháromszögében elválik az Atya, s a Fiú.


"Találkozunk és valaki meghal."

A fiú a révhez ér, a révész nincs sehol. Tanakodik, hogyan érhetne át. 

8. Boldogság, madarak
Az Atya megpróbáltatásai jönnek. Megjelenik a kaszás, s később felbőszült parasztok verik agyon és gyalázzák testét. 

A Fiú pedig álmában átér és Szófiára rátalál, az üzenethozó madár - kit korábban elengedett -, felettük repdes.

Felhőket látunk, ahogy a Fiú és az Atya láthatja alulnézetből. Majd a felhők szemszögéből látjuk a zöld erdőt.

"Az ég határtalan áttetsző űr, a legvégső határig. Így midőn egy madár átrepül rajta, madármentes valóban."

A film nagyon megérintet, mintha velem történt volna, eggyé váltam a tájjal, a szereplőkkel, átéreztem fájdalmukat, felismeréseiket, s boldogságukat.


Az ablakomból néhány éve folyamatosan fotózom, madarakat, a felhőket, a Napot, a Holdat, s az időjárásnak változásait. A Serendipity írásom végén rátalálsz ezekre a képekre is. 



Erre a madárkára pedig Bükfüdőn találtam, rozsdás mentéjén fehér kereszttel.

A teljes film 

2015. június 27.

Antalffy Yvette